Az előző bejegyzés után úgy döntöttem, ha már így rajta vagyok az írás képletes lován, akkor le ne szálljak már róla, szóval vegyük szemügyre, mi is a helyzet errefelé, ha valaki gépkocsitulajdonos akar lenni...

Először is pénz kell. Alapvetően nem sok. A régebbi (10-12 éves autók) kb. annyiba kerülnek, mint átszámítva Magyarországon ugyanazok. A felhozatal elég vegyes (mint Magyarországon :D), de itt a nepperek, csalók és ügyeskedők helyett az alábbi dolgok árnyalják a helyzetet:

• Az ír kormány nemrég fejezte be az un. "scrappage scheme"-et, vagyis minden bedarált használtautó után kb. 2-ezer eurot adott, ezt néha megfejelték plusz kedvezménnyel az autókereskedők, szóval egy vacak, ütött kopott, vizsga előtt álló autóval 4-5ezer euroval olcsóbban lehetett hozzájutni egy új autóhoz. A hangsúly az "új"-on van - azért itt sem olcsó mulatság új kocsit venni, leginkább hitelre szokták itt is... szóval azért nem mindenki zúzatta be a kocsiját, de ez a szegmens jelentősen megcsappant azért.
• Az ír vezetők elég rossz sofőrök. 10 év plusz-os kocsiknál szinte nem találni horpadás-, vagy apró koccanásmentes karosszériát. Itt talán fokozottabban érvényes az, hogy aki a belsőre nem figyel, az valószínűleg mást is elhanyagol - ritkás az olaj-, és fékcsere, vezérműszíj elvétve kerül le, és mindennek tetejébe még az újabb autókon is sokszor letojják azt, hogy bepecsételtessék a szervizessel, hogy mit is csinált. ("Jó? Akkor mehetünk.")
• Ennek ellenére viszont a kereskedők relatíve őszinték, legalábbis a magyar dörzsölt nepperekhez képest. Az órákat is kevésbé tekergetik, itt a 150ezer mérföld (ja, igen, mérföld van az itteni "kilométer-órákban") az reális, csak a magyar szemnek furcsa, hogy nincs 100ezer alatt semmi. Egyrészt le is lehet bukni, mert az óraállást a vizsgákon jegyzik és később lekérhető (pénzért), másrészt nem szórakoznak vele - minek is?

Szóval ez alapvetően még nem sok könnyebbség, mert hát amikor ott van egy kocsi, X ezer mérfölddel, szervízkönyv nélkül, mindenféle háttértörténet nélkül, amikor a kereskedő csak a reklámdumát nyomja, hogy "ez a típus megbízható" (egyébként tényleg az, de ha valaki nem vigyáz rá, akkor egy Zetor is széthullik), jobb esetben "I don't know"-val válaszol a kérdésekre. Így érdemes tisztában lenni a típushibákkal, meg úgy általában az autókkal.

* * *

Egyéb költségek

Persze az autó megvásárlása egy dolog, figyelni kell az egyéb költségekre. Ez szintén elég egyszerű Írországban, három tétel van:

• NCT - vagyis a műszaki vizsga megléte. A kocsikra régebben két évre adták, most már a régi típusokra csak 1 év az időtartam. A vizsga nem drága (kb. 50 euro és ha megbukik, az újravizsgáztatás a fele csak), és nem is szigorú: ha egy kocsi nem megy át, azt tényleg érdemes megcsináltatni. Mivel NCT nélkül csak trélerezni lehet a kocsit, és ugye nem vagyok autószerelő sem, jelenleg eszem ágában sem volt műszaki nélküli autót venni. Ha elkap a rendőr, egyből le is foglalják a kocsit, a kihozatal meg majdnem annyi, mint egy fél autó, vizsgával együtt...
• Road Tax - útadó... értelmes módon a motor köbcentijéhez kötve. Az újabb autóknál még humorosabb, mert károsanyag-kibocsátást néznek. Hogy mi köze ennek az úthoz, azt nem tudom, de az tény, hogy ez a pénz megy az útfelújításokra. Mértéke egyébként jócskán változik, 1.4-es motor 330 euro/év, egy 2 literes motornál majdnem duplája. Lehet negyedévente és félévente is fizetni, ekkor picit többre jön ki. Ennek hiányát annyira nem veszik komolyan, de azért büntetik.
• Biztosítás (insurance) - a rendszer hasonló, mint Magyarországon: kötelező, de magáncéggel kell kötni. Viszont itt komoly üzlet folyik, egy átlagos biztosítási díj, kisebb autóra, makulátlan kártörténettel simán 7-800 euro/év, visszaesőknek akár a duplája is. Ha nincs biztosítás, és lebukik az ember, nagyjából egy éves díjnak megfelelő összeget "kér" a bíróság (plusz lefoglalhatják az autót), ha meg balesetet csinál, akkor még be is vasalják rajta az összes kárt. Nem érdemes kockáztatni...

* * *

Jogosítvány

Szerencsére az EU itt is EU, a magyar "kártya" Full-EUs jogsinak számít, nem kell semmi vizsga, ha van biztosításom, akkor bepattanhatok bármilyen jobbkormányos autóba és hajrá!

Amennyiben nincs jogosítvány, akkor sem vészes a helyzet. Ez megérdemel majd egy külön bejegyzést: most csak annyi, hogy elméleti vizsga után már lehet is felügyelettel vezetni (igen, élesben), valamint 12 óra kötelező, oktatói vezetés után lehet menni vizsgázni.

* * *

A tranzakció

Az autóvásárlás folyamatát se vitték túlzásba. Biztos mindenki tudja, milyen mizériák vannak szerződésekkel, átiratással, stb. Magyarországon. Nos, itt az eladó kitölt(et) egy szabvány papírt a vevővel, átveszi a vételárat, másnap elküldi a Hivatalnak a nyomtatványt - ami pár napon belül megküldi az új tulajdonos nevére szóló papírokat.

Ennyi.

Azért is akartam NCT és Road Tax-al rendelkező autót venni, mert ebben az esetben nem kell semmilyen sorrendiségre várni (általában a Road Tax-ot csak érvényes új papírokkal lehet igényelni).

* * *

Biztosítás-kötés

Mivel első ír autóról van szó, valamint nem lehet csak egyszerűen "továbbvinni" a meglévő "kötelezőt" (mivel a kötelező biztosítás autóra és vezetőre vonatkozik) - és hát biztosítás nélkül egy métert sem nagyon illik tenni, mi ilyenkor a megoldás? 
Vagy kifizetem a kocsit, otthagyom és visszamegyek érvényes biztosítással - vagy telefonon kérek egy ajánlatot előre, ezt eltárolják, és amint megvettem a kocsit, odaszólok az ügyfélszolgálatnak, hogy X számú ajánlatot ugyan aktiválják már ettől a perctől, levonják a pénzt a kártyáról - és máris biztosított vagyok, hasíthatok az éjszakába!

Nem semmi... és a vicc az, hogy működik...!

* * *

Nos, a "hogyan" után a gyakorlat jön, nevezetesen, mit, hol, mikor... De akkor ez a folyt. köv. témája lesz :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.