In medias res: másnap nekiestem a telefonnak, hogy felhívjak pár biztosítót. Nyilván a jobb ajánlatok reményében, de ezen belül korábbi nyomozásom rámutatott, hogy elsődlegesen fontos egy olyan biztosítót találni, ami elfogadja a magyar kárigazolást - anélkül ugyanis gyakorlatilag nulláról indulok, ami majdhogynem duplaannyi éves díjat jelent.

Az első cég (tulajdonképpen az itteni Posta biztosítója) rögtön kecsegtető volt - azt mondták, hogyha 5 évre visszamenőleg megszerzem a "no claim bonus"-t, vagyis a nullás kártörténetet, akkor megadják a legkedvezőbb díjat. Nofene, hívtam is a régi biztosítómat (a magyart), hogyhát "lécci-lécci" küldjék meg a kártörténetemet. A válasz nagyon segítőkész volt (nem is mertem remélni) - igen, van nekik erre formanyomtatványuk, küldik is, DE... (mindig ez a fránya "de"...) csak arról az időszakról tudják küldeni, amikor náluk voltam biztosítva - a többit a többi cégtől kell kérni. Ezt picit furcsálltam, mert nekem az derengett, hogy amikor biztosításváltás van, akkor átküldik egymásnak a cégek a balesetek számát - szóval miért ne lehetne tudni ezt a legutolsó cégnek... de lehet, hogy csak én várok túl sokat...

Ekkor bántam meg, hogy 2 évente biztosítót váltottam... :( No mindegy...

Felcsörögtem a rákövetkező céget, ők is egyből mondták, hogy persze, küldik. (Csak magyar címre, de sebaj...)

A harmadikkal viszont baj volt, mert az az időközben megszűnt MÁV volt. Na, gondoltam ezt most hagyjuk, visszahívtam az ír biztosítót, hogy akkor van (lesz) három évnyi papírom tutira, ez elég lesz-e?

Persze, hangzott a válasz, de nekik előre kell ám az igazolás... nabumm... átkoztam is magam, hogy miért nem eddig kértem ki, abból gond nem lehetett volna... Sőt, ráadásul ennél a cégnél évközben nem is lehet módosítani, szóval azt nem lehet, hogy most pár hónapig magasabb összeget fizetek, aztán csökkentjük. Eh...

Ígyhát tovább mentem az ajánlott biztosítók listáján, a következő egyáltalán nem vette figyelembe az "előtörténetemet", így végülis az Avivánál maradtam: náluk van az egészségbiztosításom is, elfogadják utólag a kártörténetet, tudnak év közben csökkenteni és elég jó árat is mondtak.

Na, ez is lerendezve, úgyhogy beindult a következő logisztikai gépezet: a kocsielhozatal. Miután szétszerveztem a szombatot Leventével, felhívtam a kereskedőt, hogy OK, döntöttem, megveszem a kis Hondát, mennénk érte szombaton, de nem tudom sajnos, hogy mikor. Mire a fickó visszakérdezett: "Shankill felé laktok? Akkor el is tudom vinni..."

Mivan...? Gyorsan leegyeztettem Leventével, hogy ez normális-e, vagy netán csak villámsebességgel akar megszabadulni emberünk valami ócskavastól - de megnyugtatott, hogy neki is vittek már "házhoz" kocsit... Még ilyet!

Úgyhogy a következő telefonálás után már tuti volt, hogy legkésőbb szombaton - de lehet, hogy már pénteken (vagyis aznap) megkaparinthatom őtet... :)

Le is fixáltam a biztosítást (vagyis telefonon megkötöttem szombattól), és izgatottan vártam az estét...

... ami el is jött... bár a fickó jó ír szokásként 1 órát késett, és hiába beszéltem meg a közeli vasútállomáshoz a találkát, szerintem sikerült eltévednie - egyszer fel is hívott, hogy merre kell menni, de mivel csak a kérdését értettem, a többiből egy szót sem, pár "I don't know" után mondta, hogy semmi gond, odatalál valahogy (még szép...).

A papírmunka valóban egyszerű volt (még egyszerűbb lett volna, ha hozott volna tollat is... :) ), tényleg csak kitöltöttem az adataimat, és kész... Ezután megkaptam a kulcsot, és életem első, saját ír autójával hasíthattam az éjszakába vagy 300 métert - illegálisan, mivel hivatalosan aznapra még nem voltam biztosítva és szabály szerint csak az eredeti, kiküldött papírok birtokában lehet közlekedni... :) De sikerült elkerülnöm az összeg lesben álló Gárda tagot, és végre én lehettem "az a köcsög, aki beállt az ajtónk elé" - és ezt most egyáltalán nem bántuk :)

Miután félóránként kinéztünk a kocsira, hogy "minden rendben van-e" (tényleg, erről az alapvető emberi viselkedésről írt már valaki pszichológiai tanulmányt? :) ), nyugovóra tértünk, és alig vártuk a másnapot, hogy "élesben" is kipróbálhassuk, mit tud egy Honda :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.