Hát üdvözlet mindenkinek az Új Helyről :)

Jelentem a költözködés jól sikerült, bár a "nagy" autóval is kétszer kellett fordulnunk... De sebaj, most már mindenünk itt van, berendezkedtünk - és amint látható, van net is! :P (Egy kis telefonos segítséget azért kellett kérni, a routeren régi firmware volt, azt frissítették távolról...)

Szóval a hely szép és jó. L. ügyesen elrendezte a cuccainkat, minden elfért valahová, rengeteg "kis rekesz" van itt, ahová lehet pakolni bőröndöket, dobozokat, ilyesmit. A szobák valahogy most még tágasabbnak tűnnek.

A ház nagyon hideg volt (már amennyire az itteni időjárás engedi), nyilván minden ki volt kapcsolva. L. megtalálta a bojler kapcsolóját, én pedig igyekeztem haza (a konkrét költözködés után még vissza kellett mennem kicsit dolgozni), hogy beindítsam a központi fűtést.

A radiátorok fele el volt zárva, és a szelepnyitó gombok mit sem értek, így jól jött az egyik elhozott svájcibicska-készlet, amin volt kombifogó. Szóval hamarost lobogott a láng, áramlott a melegvíz mindenhová, melegedett a lak. Ha jól láttuk, egyik szomszédos lakásban sem laknak, ezért aztán annyira kihűlt a mienk, hogy a 24 fokra beállított termosztát ellenére én első este picit fáztam is, viszont ma éjjel a 21 fok is már teljesen jó volt - szóval most már a ház is érzi, laknak benne :)

Nagyjából minden van, amivel el tudunk indulni, pár tányér, bögre, evőeszköz, némi tisztítószer, kaptunk tegnap porszívót is (a landlordtól). Minden gépet kipróbáltunk, működnek, szóval az összkép nagyon pozitív.

Azért persze, mint minden házban, itt is vannak apró kis idegesítő dolgok, amiknek egy részére talán rá lehetett volna jönni, ha jobban figyelünk, de amúgy abszolút nem lényegesek (nyilván ezért nem is figyeltünk fel rájuk/tartottuk fontosnak). A "ház hangjait" is meg kell szokni, dehát ez természetes. Pl. a födém fából van nagyrészt, legalábbis hallatszik, ahogy picit nyikorog, mikor megyünk rajta - még a padlószőnyeg alatt is. De persze ez csak az "otthoni" betonlakás után tűnik furcsának, szerintem pár hét múlva már fel sem fog tűnni.

Mivel a melegvíz bojleres, így ezt is meg kell szokni. A bojler a tetőtéri szinten van, szóval időbe telik, míg akárhová eljut a forró víz, ami az elején csak melegecske, de aztán a szőrtelenítő hőfokot is eléri. Amúgy a víz melegítése "vegyes", tehát télen a központi fűtés gázát használja, nyáron pedig (amikor gyakorlatilag ki van kapcsolva a fűtés), akkor elektromosra át lehet kapcsolni. Fasza.

Aztán ott van a kád csapja, ami bár keverőcsaposnak látszik, tulajdonképpen a két vízsugarat csak egymás mellett közel folyatja, így tényleg csak kádtöltésre lehet használni... nadehát mire másra használnánk amúgy a kád csapját?!

Az "utcai" világítás (tehát ami a belső udvart világítja be) hasznos dolog, csakhogy az egyik oszlop pont a hálószoba előtt van, így picit el kell forgatni a reluxát - mondjuk így meg tök jó sejtelmes fénybe borítja az alvószobát, nekem legalábbis tetszik. :)

A lépcsőzés szédítő élmény és pellengérezi az agyat is: ugyanis nem vicces "fenthagyni" valamit a legfelső szinten és mászkálni újra egy csomót :) A vádlink már így is sajog, puhány városi nép vagyunk, nah... :D

Külön bejegyzést érdemel (és még fog is kapni biztos) a ház "kinti" része. Ez ugye egy un. "terraced house" (ez felel meg talán legjobban a "sorház" kifejezésnek), szóval mások is laknak errefelé. Hozzá kell szokni, hogy beláthatnak (hacsak nem sötétítünk el, de akkor meg nem jön be a napfény), és meg kell szoknunk, hogy mi se lessük a szomszédokat, amikor feltűnnek a láthatáron.

Ezen kívül parkolóhelyek vannak kialakítva szinte közvetlenül a bejárati ajtók előtt, így picit fura volt, hogy egyszer csak egy "vadidegen" beállt szinte a lakásba, csapkodva a kocsiajtót, stb. Dehát egyrészről miért ne állhatna oda, másrészt meg eddig nem lakott itt senki és nem hívtunk össze lakógyűlést, hogy bejelentsük érkezésünket, szóval honnan is tudhatnák... Amúgy meg azt vettem észre, hogy az, aki tegnapelőtt este beállt elénk, ma már máshová állt (bár valaki más átvette a helyét), szóval talán próbálnak figyelni és tekintettel lenni. L. mondta is, hogy őt nem zavarja, csak férjen el a babakocsival :)

 A "környék" a már megismert nyugodt, kertvárosi hangulatú. Tegnap sétáltunk egyet, felderíteni, milyen boltok vannak erre.

Shankill tulajdonképpen egy "kis falu", így csak két "komplexum" áll rendelkezésre a shoppingolás kielégítésére. Amúgy is azt vettem észre, hogy errefelé nincsenek "kis boltok", elszórva utcácskákban. Egy részt kijelölnek, hogy "na, itt most boltok lesznek", és akkor aköré csoportosulnak a kereskedelmi egységek.

Az első, közelebbi ilyen csoportosulás a "Shankill Shopping Centre" nevet kapta. Bár a buszról nézve anno picit furcsának tűnt a sok bezárt bolt, gondoltuk, ez csak a szombat hatása. Hát nem. A háromszög alapú együttesben 1, azaz egy darab bolt van, ez egy gyógyszertár (ami alatt itt egy pici "DM" + "Patika" keveréket kell érteni: vannak kirakott áruk, vitaminok, szépítkezőszerek, meg a gyógyszerespult a felírt drogoknak).

Az összes többi helyiség üres. Válság van. Elég szomorú látvány volt a bezárt, bedeszkázott, szétgrafitizett "kirakatok" mellett elmenni - már csak az ördögszekér meg a zombik hiányoztak a látképből. Így hamar továbbálltunk, Bray felé a főúton láttam még boltokat pár napja.

Meg is találtuk rövid séta után Shankill igazi bevásárlóutcáját, ami bár egy kis falu központjára emlékeztetett, azért jobb, mint a semmi. Mindenesetre teljesen világos, miért járnak át az emberek Bray-be, vagy Dun Laoghaire-be: van itt egy Tesco Express, "butcher" (hentes), pici barkácsbolt + posta, cukrászda, üveges, aztán kábé ennyi. Azért a legnagyobb és legszebb épület itt is az "Inn", vagyis amolyan sörös-boros-vendéglős hely - ide azért majd elnézünk egyszer :)

Bár a bejegyzés második része szinte csak a negatívumokról szólt, azért ez senkit ne tévesszen meg: nagyon jó itt lenni. Biztonságban érezzük magunkat, csend van, közel a suli, a munkahelyem, a kisboltok, a vasútállomás - nemsokára pedig teszünk egy nagyobb túrát, hogy megtaláljuk a lejárót a "tengerpartunkhoz" :)

Szóval jelentjük: "Houston, we don't have any problem" ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.